Platán:
Akár 30 méterre is megnőhet. Törzséről a kérge jellegzetesen (mozaikosan) válik le. Levelei 3-5 karéjosak és az egyes karéjok fogazottak. Mélyárnyékot ad, ezért előszeretettel ültetik parkfának.
Kártevői:
Platán csipkéspoloska (Corythucha ciliata)
Megjelenésükre már májustól számíthatunk, mivel az imágók a platán felfeslő kérge alatt telelnek és tavasszal a levelekre vándorolnak. Az egyedek a levelek fonákán végzik a károsítást, ahol mellettük fekete ürülékcseppeket találhatók. A károsítás hatására a levelek színén pontszerű klorofill elhalás figyelhető meg. Nagy egyedszám esetén korai lombhullást okoznak. Az egyedek jelenléte lombhullásig tart, majd elkezdenek telelőre húzódni a felfeslő kéreg alá. A védekezést célszerű tavaszra időzíteni, mikor a telelő egyedek előjönnek. Ekkor még nincsenek nagy egyedszámban, könnyebb visszaszorítani őket. Azonban nem akadályozható meg, hogy szomszédos fákról ne települjön be. Mivel magas fákról van szó a védekezés nehézkes és igen költséges, mert speciális gépekre van szükség.
Platán bodobács (Arocatus longiceps)
Nem jelentős kártevő. A leveleket szívogatja, de ennek nagy nyoma nem látszik. Károsításával korai lombhullást nem okoz. Októberben figyelhető meg főként, amikor a platán kérge alá húzódnak telelés céljából. Ebben az időszakban még akkor találkozhatunk velük, ha a ház mellett van platán fánk. Ez esetben az ablakon keresztül bevándorolhatnak a lakásba is, ami azért rossz, mert kellemetlen szaga van.
Kártevői:
Platán apiognomóniás betegsége (Apiognomonia veneta)
Az első tünetek a fiatal leveleken jelentkeznek, amikor a levélerek elkezdenek meg barnulni. Az idős levelek érbarnulásakor a levéllemez kitöredezik. Súlyos károk is kialakulhatnak, mivel a kórokozó a hajtások, vesszők, ágak és akár törzselhalást is okozhat. Védekezéskor fontos, hogy a lehullott levelek eltávolítsuk, az elszáradt ágrészek visszavágása és réztartalmú lemosó permetezés még rügypattanás előtt.