Fagyal:
Sűrű, mereven felálló ágrendszerű, 2-5m magasra megnövő cserje. Fényes sötétzöld levelei igen dekoratívak, amelyek az ágakon maradnak tavaszig, ezért is hívják télizöldnek. Erős hideg esetében a levelek megbarnulhatnak, viszont csak az új rügyek pattanásakor hullnak le. Általában sövénynek ültetik, mivel a nyírást jól tűri. Telepítésre kiválóan alkalmas tavasszal és ősszel. Virágai fehérek és illatosak, a termése kékesfekete. A víz- és talajigénye átlagos, viszont a fényre érzékenyebb. Napon és félárnyékban szépen fejlődik, árnyékban is megél, de ritka és megnyúlt lesz.
Károsítói:
Fagyaltripsz (Dendrothrips ornatus)
A fagyalon meleg száraz időben szaporodhat fel ez a kártevő. A megtámadott növények lombja a sok szívogatástól megszürkülnek és a levelek fonákán pedig, pontszerű ürülékcseppeket figyelhetünk meg. A fagyaltripsz igen apró kártevő, még az 1mm sem éri el. Megfigyeléséhez nagyító szükséges. A védekezést megfigyelésre alapozva végezzük el. A rovarok megjelenésére már tavasztól számítani lehet és felszívódó rovarölő szeres kezelés alkalmazzunk ellenük. A kezelés megismétlése szükséges lehet.
Fagyal-levéltetű (Myzus ligustri)
A kártevőt szerintem mindenki felismeri. Tipikus levéltetű, ami főként a friss hajtásokon szívogatnak. Ennek hatására a levelek torzulnak, a fonákuk felé kanalasodnak. Elsődleges védekezési módszer a fagya nyírása. Ha ezt rendszeresen elvégezzük jelentősen visszaszorítjuk a populációt.
A tippet adta: www.anovenydoki.hu
