Garnet Art Bt

Mottónk: olyan megbízásokat vállalunk, amiben a legjobbak lehetünk.

Vadgesztenye:

A Balkán félsziget és Elő-Ázsia hegyvidéki részéről származik a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum). Magyarországra a törökök hozták be. Európában hamar elterjedt parkosítási és útsorfa célra alkalmazva, mivel lombozata mélyárnyékot ad. Kedvező környezetben akár 30 méter magasra is megnőhet. Lombhullató fa faj, ami akár homokos és agyagos talajokon is megél. Levele összetett, fogazott. Toktermésének fala húsos, kívül zöld színű tüskés, magja fényes, vörösesbarna, ami nem ehető.
Figyelmeztetés: A vadgesztenye termése mérgező, még ha a szaponinok toxikus hatása igen csekély is, émelygést, gyomorpanaszokat okozhat. Kisgyerekeknek, terhes és szoptató nőknek különösen nem ajánlott!


Károsítói:

Vadgesztenye-aknázómoly (Cameraria ohridella)
Legfontosabb kártevője a Vadgesztenye-aknázómoly, ami É-Amerikából származik. Hazánkban először 1993-ban észlelték, ezután 4 év elteltével az egész országban elterjedt. A kártevő megjelenése, barnás alapszínét világos keresztvonalak tarkítják. A szárnyának fesztávolsága 7–9 mm. Magyarországon egy évben háromszor rajzik. Mivel az egy-egy-generációhoz tartozó hernyók meglehetősen különböző idő múlva bábozódnak be, hazánkban a rajzás szinte az egész nyáron tart. A hernyó aknájában bábozódik be, és az őszi nemzedék hernyói így, báb alakban telelnek át a lehullott levelekben. Védekezés ellene: szex-feromon csapdás megfigyelés alapján időzített permetezés.

Vadgesztenye guignardiás levélfoltosodása (Guignardia aesculi)
Másik jelentős károsító ami a vadgesztenyén előfordul, a Vadgesztenye guignardiás levélfoltosodását okozó gombás betegség. A levélfoltosság következtében a fák díszítő értéke csökken. Súlyosabb fertőzés esetén korai lombhullást okozhat a kórokozó, ami a fák kondícióját veszélyezteti. A betegség megjelenésére már májustól számíthatunk. Védekezés ellene: ősszel a lehulott lomb eltávolítása, vagy ha kémiai védekezést alkalmazunk, akkor rügypattanás után és azt követően 2-3 héttel később meg kell ismételni a kezelést.

Vadgesztenye lisztharmat (Erysiphe flexuosa)
Megfigyelések alapján elmondható, hogy a piros virágú faj érzékenyebb erre a kórokozóra, mint a fehér virágú. A tünete könnyen felismerhető, és nem lehet mással összekeverni. A levelek színén fehéres-szürkés bevonat képződik, ami a kórokozó micéliuma. A kórokozó megjelenése után a levelek deformálódnak és elkezdenek sárgulni, majd barnulni, ami korai lombhullást okozhat. A védekezés alapja a lehullott levelek eltávolítása, ahol a kórokozó áttelelne. Nagyobb fertőzés esetén lehet, kémia védekezést alkalmazni.


A tippet adta: www.anovenydoki.hu